Kuvasz – Zucht „vom Drachenfels“

MEOE-Hungária Kuvasz Klub –

Fachtagung Rátót 4.10.2010

„Wie sieht die Zukunft der Kuvasz-Zucht in Ungarn und in anderen Ländern aus?“

Zu diesem Thema hatte der Vorsitzende des Hungária Kuvasz Klubs, Herr Juhász József am 4.10.2010 zu einer Fachtagung ins Széll Kálmán -Schloss nach Rátót Referenten aus Ungarn, Russland, den Niederlanden und Deutschland eingeladen und begrüßte zahlreiche Züchter und Liebhaber des Kuvasz aus dem In- und Ausland.

Mein ganz besonderer Dank geht hier an meine liebe Freundin Andrea Krebs, gebürtige Ungarin, seit gut 3 Jahren stolze Besitzerin einer Kuvasz Hündin, für mich das Paradebeispiel für die perfekte Symbiose von Kuvasz und Familie, die sich bereit erklärt hatte, sämtliche Vorträge dieses Tages zu dolmetschen.

Am Abend zuvor schon präsentierte uns Ferenc Puskás sein „Projekt Kuvaszok und Großraubtiere“ und berichtete von Fortschritten und Schwierigkeiten.

Zu Beginn gab der Klubvorsitzende einen kurzen Überblick über den Stand der Zucht in Ungarn. Er spannte den Bogen von der Entwicklungsgeschichte des Kuvasz über die Anfänge der ungarischen Kuvasz-Zucht  hin zur Situation heute und formulierte schließlich die Ziele des Hungária Kuvasz Klubs: Verbesserung der Präsentation auf Ausstellungen z.B. durch Reinigung des Fells und besseres Ringtraining; Zucht streng nur mit standardgerechten und wesensfesten Hunden (Ich selbst durfte am Tag zuvor mit meinem Jungrüden an der ungarischen Körung mit Verhaltenstest teilnehmen) und Verbesserung der Gesundheit.

Weiter berichtete er von dem Aufbau der Kuvasz-Daten-Basis, und ermunterte seine Züchterkollegen, ihre Daten an Zsolt Drágossy weiterzuleiten.

Er bedauerte, dass die Welpenzahlen seit einigen Jahren rückläufig seien. Auch könne man leider Tendenzen beobachten, dass der Kuvasz vielfach durch Rassen, die eine höhere „Naturschärfe“ besäßen – wie z.B. Zentralasiatische und Kaukasische Owtscharka verdrängt würde. Einige Züchter dieser Rassen betrieben eine richtige Hetzkampagne gegen Kuvasz und Komondor, leider auch mit Erfolg, denn aus vielen Höfen und Gärten sind die ungarischen Rassen schon verschwunden. Zudem besäße der Kuvasz immer noch ein „schlechtes Image“ als Familienhund, und man müsse nun gemeinsam überlegen, wie man dieses Image verbessern könne.

Aus Moskau waren Jekatyerina Csernuckaja, von der Zuchtstätte „Shermemory“ und  Sergej Ivanov von der Zuchtstätte „Royal Dogs Club“ angereist. Sie stellten ihre Arbeit im „Russian National Club of Kuvasz Breed“ vor, der 2005 gegründet wurde, und aktuell 2 Zuchtstätten und ca. 80 Kuvaszok in Russland betreut. Zweimal jährlich finden Konferenzen mit Genetikern, Hundeausbildern, Ernährungswissenschaftlern und Tierärzten statt, seit Beginn gibt es eine eigene Homepage mit englischer Seite und eine jährliche Publikation „Kuvasz in Russland“. Zahlreiche Forschungsarbeiten wurden in Zusammenarbeit mit der Landwirtschaftsakademie durchgeführt, z.B. wurde der unterschiedliche Einfluss der Ernährung auf das Wachstum und die Entwicklung von männlichen und weiblichen Welpen untersucht. Seit 2006 werden systematisch Daten zur g-PRA gesammelt und in diesem Jahr wurde der Wesenstest eingeführt.

Herr Ivanov nannte die Tatsache, dass der HKK in Ungarn, dem Heimatland des Kuvasz, seinen Züchtern bis jetzt immer noch  keine Verpflichtung auferlegt, Gesundheitsuntersuchungen z.B. zur HD und g-PRA bei seinen Zuchttieren durchführen zu lassen, ursächlich dafür, dass es auch im russ. Zuchtverband noch keine Zuchtvorschriften gebe. Auch betonte er, dass man in Russland zunächst der festen Überzeugung gewesen sei, der Kuvasz sei eine urgesunde, krankheitsresistente Rasse. Leider stellte sich bald heraus, dass viele Zuchttiere, die aus Ungarn importiert worden waren, nicht g-PRA-frei waren.

Sein Klub habe die große Gefahr erkannt, die die Verpaarung von g-PRA-Trägertieren für den Bestand der Kuvaszok mit sich bringt und beschlossen, den Gentest auf g-PRA für alle Zuchttiere verbindlich vorzuschreiben. Der Erfolg zeige sich jetzt bereits in der zweiten Generation.

Mich hat ganz besonders das enorme Engagement beeindruckt, mit dem sich diese beiden Züchter für die Gesunderhaltung des Kuvasz in Russland einsetzen.

Im Anschluss daran präsentierte Ferenc Pischoff, Züchter vom „Bátor Kuvasz Kennel“ sowie internationaler Richter für Arbeitsprüfungen,  in einem Video seine Hundeschule, in der er seit 10 Jahren speziell mit ungarischen Hirtenhunden arbeitet. Der Schwerpunkt seines Trainings liegt darin, Spaß am Spiel und Lernen durch positive Motivation zu vermitteln. Auch besucht er mit seinen Hündinnen Liza und Jázmin regelmäßig Kindergärten und Schulen, um den Kindern einerseits das richtige Verhalten Hunden gegenüber beizubringen und ihnen andererseits den Kuvasz als Familienhund näher zu bringen.

Ich war begeistert, mit welchem Enthusiasmus er die ausgezeichneten Arbeitsfähigkeiten und die enorme Intelligenz der Rasse präsentierte. Seine Hunde und seine Arbeit sind die beste Werbung für unsere herrlichen Kuvaszok.

Dick Koster, Vorsitzender der Kuvasz-Vereinigung Nederland, stellte nach der Mittagspause die Kuvasz Zucht in den Niederlanden vor. Auch er berichtete von dem schlechten Image einiger Rassehunde in den frühen 70er und 80er Jahren durch Beißvorfälle, Wilde Zuchten und Kritik von Tierschutzorganisationen. In den 30 Jahren seit seiner Gründung konnte der KVN schon entscheidende Verbesserungen erreichen. Hauptaugenmerk wurde dabei auf die Verbesserung der Gesundheit (Bekämpfung der cochleären Taubheit, HD, OCD, juv. Katarakt und g-PRA) , des Typs („deutscher“ Typ versus „ungarischem“ Typ) und des Wesens (Prägung und Sozialisation der Welpen und kritische Auswahl der Welpenkäufer durch den verantwortungsbewussten Züchter) gelegt. 1998 änderte sich die Einstellung des Klubs zur Zuchtarbeit, da viele erfahrene Züchter unzufrieden mit der Gängelung durch den Verein waren. Heute versteht sich der Klub mehr als informierender Berater. Positive Konsequenz sei die völlige Eigenverantwortlichkeit, aber auch  Haftbarkeit der Züchter. Auch gibt es keinen Züchter, der außerhalb des Klubs züchtet. Die negative Konsequenz sei möglicherweise Missbrauch durch fehlende Kontrollen und dadurch bedingter Qualitätsverlust, was jedoch durch intensive Beratung und Information (Deckrüden-CD, web-service)  kompensiert würde.  Seit 1985 sammelte Dick Koster systematisch Daten von mittlerweile über 40600 Kuvaszok, nicht nur aus den Niederlanden, sondern auch aus Schweden, Deutschland, Belgien, Frankreich, Österreich, Schweiz, Ungarn, Argentinien und sogar auch aus den USA, wobei er sehr genau darauf achtete, nur objektiv gesicherte Daten (z.B. Auswertung von Röntgenbildern nur durch einen unabhängigen Gutachter etc.) zu verwenden.Er demonstrierte anschließend die vielfältigen Sortier-und Filter-Optionen seines Programms  und nicht zum ersten Mal wurde die begehrliche Bitte an ihn herangetragen, diese Daten auch anderen Vereinen zur Verfügung zu stellen.

Ich bin gespannt, ob sich der Paradigmenwechsel bei der KVN weiterhin positiv auf die Gesunderhaltung des Kuvasz auswirken wird.

Attila Soós, Züchter und Zuchtrichter aus Ungarn ging in seinem Vortag anschließend noch einmal sehr ausführlich auf die Entwicklungsgeschichte des Kuvasz ein, mit besonderem Schwerpunkt auf den Einfluss der damaligen Lebensumstände auf die Ausbildung des kuvasz-typischen Wesens. Als FCI-anerkannter Zuchtrichter wünscht er sich, dass die Züchter den Stellenwert von Ausstellungsresultaten und Schönheitstiteln nicht über den von Gesundheitsergebnissen und Wesensprüfungen stellen mögen.Hier hätte ich mir so gerne mehr Zeit für einen intensiveren Gedankenaustausch gewünscht.

Zum Schluss war mein Vortrag an der Reihe. Andrea Krebs hatte ihn bereits ins Ungarische übersetzt und da meine deutschen und niederländischen Züchterkollegen und -Kolleginnen Richtung Heimat aufbrechen mussten, brauchte er nur noch vorgelesen zu werden. Die so gewonnene Zeit konnten wir anschließend für eine interessante Diskussion nutzen.

So waren meine ungar. Züchterfreunde überrascht zu erfahren, wie viele Zuchtbestimmungen und –voraussetzungen wir deutschen Züchter im KfUH erfüllen müssen. Angefangen von der Zuchtstättenbesichtigung mit dem Nachweis der entsprechenden Sachkenntnis, über Mindestvoraussetzungen für die räumlichen Gegebenheiten, hin zu den umfangreichen, zwingend vorgeschriebenen, Gesundheitsuntersuchungen und den daraus resultierenden Konsequenzen für die Zuchttauglichkeitsprüfung, der Kontrolle der Würfe durch Tierärzte und durch unsere Zuchtwarte bis hin zur Begutachtung der Nachzucht.

Auch dass wir im KfUH durch Gesetze, wie das TSchG und das „Kaufrecht“ gezwungen sind, solche Bestimmungen zu erlassen, hörte der ein oder andere Zuhörer mit Verwunderung.

Mir war besonders wichtig, den ursächlichen Zusammenhang klar zu machen zwischen unseren strengen Zuchtvorschriften und unserer, wirklich effektiven Gesunderhaltung unserer wunderbaren Kuvaszok. Mit Einführung z.B. des Wesenstests vor 20 Jahren, oder des OCD-Röntgens vor 10 Jahren und nicht zuletzt mit der Einführung der gent.Testpflicht auf g-PRA reagierte unser Klub erfolgreich auf aktuell auftretende Probleme was ich durch entsprechende Gesundheitsdaten, die mir freundlicherweise von unserer HZW zur Verfügung gestellt wurden, belegen konnte. Während in den Niederlanden und Ungarn die Welpenzahlen stetig sinken, steigen sie in Deutschland seit zwei Jahren wieder kräftig an. Der Grund dafür ist sicherlich auch darin zu sehen, dass es sich bei uns lohnt, gesunde Hunde zu züchten, denn immer mehr Familien mit Kindern sind von dem einmaligen Wesen unserer Kuvaszok begeistert. Allerdings suchen sie nicht den potenziellen Multi-Champion, sondern eher den gesunden, wesensfesten Kumpel, der von verantwortungsbewussten Züchtern durch beste Prägung und Sozialisation optimal auf seinen Job als Familienschutzhund vorbereitet wurde.

Und hier liegt –nicht nur für mich persönlich-  die Zukunft der Kuvasz-Zucht.

Hildegard Meyer  (Zuchtwartin im KfUH e.V.)

MEOE Hungária Kuvasz Klub –

Fachtagung Rátót 4.10.2010,

Beitrag des Klub für Ungarische Hirtenhunde e.V. von Hildegard  Meyer

Sehr geehrter Vorstand des HKK,

liebe ungarischen Züchter-Kollegen und  Züchter-Freunde, liebe Kuvasz-Liebhaber,

Über Ihre freundliche Einladung zu der heutigen Fachtagung habe ich mich sehr gefreut und es ist mir eine große Ehre, Ihnen heute als Vertreterin des KfUH e.V. einen kleinen Überblick über den Stand der Kuvasz-Zucht geben zu dürfen.

Zunächst möchte ich mich kurz vorstellen. Seit mehr als 15 Jahren bin ich im KfUH e.V. ehrenamtlich als Zuchtwartin tätig. Zu den Aufgaben einer Zuchtwartin gehören neben der Überprüfung neuer Zuchtstätten vor allem die Durchführung von Wurfabnahmen,  Nachzuchtkontrollen und Zuchttauglichkeitsprüfungen.

Der KfUH e.V. ist der älteste zuchtbuchführende Verein und betreut bereits seit über 88 Jahren die Zucht der ungarischen Hunderassen Kuvasz, Komondor, Puli, Pumi und Mudi. Später wurde die Betreuung der Zucht des frz. Pyrenäenberghundes und des ital. Bergamaskers mit übernommen. Der Klub ist gegliedert in 9 Landesgruppen, jeder LG steht ein Kuratorium aus LG-Leiter, Stellvertreter, Kassenwart und mehreren Zuchtwarten zur Seite. Neben dem Vorstand und der Zuchtbuchstelle wachen eine Zuchtkommission, ein wissenschaftlicher Zuchtbeirat und ein TSch-Beauftragter über die Gesunderhaltung unserer herrlichen Hunde.

Der Dachverband der deutschen Rassehundezuchtverbände VDH gibt seinen angeschlossenen Vereinen Mindestvorgaben für die Zucht von RH vor, die insbesondere auch die gesetzlichen Bestimmungen des TSchG erfüllen müssen.

Das deutsche TSchG verbietet –vereinfacht ausgedrückt- die Zucht mit kranken Tieren, also auch mit genetisch kranken Tieren.

Der  KfUH e.V. hat in seiner ZO schon von jeher nicht nur die Mindestanforderungen des VDH umgesetzt, sondern man kann ihn auch als einen der Voreiter-Vereine unter den dt.RZV bezeichnen. Schon seit 1980 wird die Zucht durch eine wissenschaftliche Kommission begleitet, die neue Forschungserkenntnisse auf ihre Umsetzbarkeit hin überprüft und die ZO so ständig an neue Anforderungen anpasst.

–         So wurde beispielsweise schon vor 10 Jahren, als Fälle von OCD gehäuft auftraten, die Röntgenpflicht auch auf OCD für alle Kuvaszok, die in die Zucht kommen wollten, eingeführt.

–         Ein weiteres gutes Beispiel stellt die Verhaltensüberprüfung bei Körungen dar, die es schon seit 20 Jahren gibt. Als vor 10 Jahren aufgrund des schrecklichen Beißvorfalls in Hamburg, bei dem ein Kind von einem Pitbull getötet wurde, u.a. auch die Rasse Kuvasz zu sog. Kampfhunden erklärt, und mit verschärften Haltungsvorschriften  belegt werden sollte, konnte der KfUH durch seine 10jährige Dokumentation der Verhaltensüberprüfungen den Kuvasz vor diesem schlimmen Schicksal bewahren.

–         Als vor einigen Jahren das DKR novelliert wurde, kam den Züchtern im KfUH ein weiteres Mal die strenge ZO des Klubs zugute, die sich schon seit Jahrzehnten die Gesunderhaltung der Rasse als oberstes Ziel gesetzt hatte.

Das Deutsche Kaufrecht  verpflichtet –vereinfacht ausgedrückt- den Produzenten einer Sache, -und Hunde sind gesetzlich leider immer noch eine Sache – für deren anstandslose Qualität zwei Jahre Gewähr zu leisten.

Der Züchter muss also die Gesundheit seiner Welpen zwei Jahre lang garantieren.

Sollten jedoch in den ersten beiden Lebensjahren  Erkrankungen, wie z.B. OCD, oder schwere HD, oder aber auch Erblindung infolge von g-PRA auftreten und der Züchter kann nicht nachweisen, dass er vorher im Sinne des TSchG alles unternommen hat, um solche Erkrankungen zu vermeiden, dann kann er zur Wiedergutmachung, bzw. Leistung von Schadenersatz in nicht unerheblicher Höhe herangezogen werden.

Die ZO des KfUH schützt also nicht nur die Gesundheit unserer wunderbaren Rassen, sondern auch den einzelnen Züchter.

Ich möchte Ihnen hier nicht die gesamte ZO vortragen, sondern nur die wichtigsten Punkte herausstellen.

Alle Kuvaszok, bevor sie überhaupt zur Körung vorgestellt werden dürfen,  müssen nicht nur auf HD, sondern auch auf  OCD geröntgt werden.

Die Röntgenaufnahmen werden von einem unabhängigen Gutachter zentral ausgewertet.

Nur die Hunde, die OCD-frei und HD A1 bis C sind, werden zur Zucht zugelassen.

Leider trifft diese Vorschrift nur den kleinen Teil von Hunden, die in die Zucht gebracht werden. Viel besser wäre es, wenn man möglichst von allen Hunden Röntgenergebnisse hätte.

Hierzu wieder ein paar Zahlen:

Von 2005 bis Mitte 2010 wurden 311 Kuvasz-Welpen ins Zuchtbuch des KfUH eingetragen. 90 Hunde davon wurden bis jetzt geröntgt, und 14% wurden mit mittlerer bis schwerer HD ausgewertet, bei knapp 8% der geröntgten Hunde wurde OCD festgestellt.

Dass lediglich 30% aller, ins Zuchtbuch eingetragener Welpen überhaupt geröntgt werden, ist sehr unbefriedigend.

Aber vielleicht ist das Röntgen in absehbarer Zeit gar nicht mehr erforderlich, denn die Genforschung eröffnet auch in der Hundezucht immer mehr Möglichkeiten.

Die Tatsache, dass allein die EU für die kommenden 4 Jahre 12Millionen € für die Gen-Forschung zur Verfügung stellt, unterstreicht ihre Bedeutung.

So hat die TiHO Hannover bereits beim DSH die Genorte gefunden, die für die HD verantwortlich sind.

Und auch hier hat der KfUH sofort reagiert und beschlossen, diese neuen Möglichkeiten u.a. auch für die Rasse Kuvasz zu nutzen.

Dazu muss von jedem Hund, der in die Zucht kommen soll,

und zusätzlich auch von jedem Welpen eines Wurfes Blutproben genommen und tiefgefroren eingelagert werden. Auf diese Weise soll eine Datenbank aufgebaut werden, auf deren Material man später zugreifen kann.

Vielleicht kann man in nicht allzu ferner Zukunft das kostenintensive Röntgen (Narkose, mehrere Bilder,etc) , und die damit verbundenen Ungewissheit über den Zusammenhang von Umwelteinflüssen und Ausprägung der HD, gegen einen simplen Gentest ersetzen.

Die Zucht beim Kuvasz ist durch den Gentest auf g-PRA schon von einem großen Risikofaktor befreit worden. Der Klub hat die Möglichkeit sofort genutzt und verpflichtet seine Züchter bereits seit zwei Jahren, ihre Zuchttiere genetisch auf

g-PRA untersuchen zu lassen. Das gilt auch für die ausländischen Zuchtrüden, zu denen KfUH-Züchter mit ihrer Hündin zum Decken fahren wollen.

Der VDH, (vergleichbar mit der MEOE in Ungarn) hat zur g-PRA-Problematik festgestellt, dass ein g-PRA-Merkmalsträger, ein im Sinne des TSchG  erkrankter Hund ist und somit nicht zur Zucht eingesetzt werden darf.

Die ZO des KfUH erlaubt folgerichtig nur Verpaarungen zwischen genetisch freien Tieren, bzw. einem Anlageträger und einem freien Hund. Auch darf ein g-PRA-Anlageträger nicht mit einem Anlageträger verpaart werden, da ein Teil der Nachkommen mit Sicherheit erkranken werden. Dabei ist es völlig unerheblich, in welchem Alter die Erkrankung auftritt. Es hat Fälle von g-PRA-Erkrankungen gegeben, wo die Erblindung bereits im zweiten oder dritten Lebensjahr auftrat.

Der Erfolg dieser strengen Regelung ist bereits offensichtlich. Befürchtete man zu Einführung der Gentest-Pflicht noch einen drastischen Rückgang der züchterischen Tätigkeit, so zeigt im Gegenteil die Steigerung der Welpenzahlen von 2007 bis 2009 um knapp 100% , dass es sich für den Züchter im KfUH lohnt, gesunde Hunde zu züchten.

Hier möchte ich gerne noch kurz meine persönliche Erfahrung wiedergeben.

Immer mehr  Familien mit Kindern sind von dem einmaligen Wesen des Kuvasz begeistert. Kaum etwas kann jedoch für sie schlimmer sein, als dass das neue Familienmitglied, das sie von Welpenalter kennen und ins Herz geschlossen haben, plötzlich erkrankt. Und wenn dann noch der Tierarzt erklärt, dass diese Erkrankung vermeidbar gewesen wäre, wenn der Züchter bestimmte Vorsorgeuntersuchungen bei den Elterntieren vor dem Zuchteinsatz hätte durchführen lassen, bricht für sie eine Welt zusammen. Diese negativen Erfahrungen vermeiden zu helfen, ist das Ziel unseres Klubs.

Im Zeitalter des www. rückt die Welt immer näher zusammen. Auch die Hundezucht profitiert davon. Immer mehr Züchter präsentieren auf ihrer Homepage in wunderbaren Bildern die Ausstellungserfolge ihrer Hunde und berichten über aktuelle Würfe. Ich persönlich würde mir mehr Mut zur Dokumentation von Gesundheitsergebnissen wünschen, denn verantwortungsbewusste Welpenkäufer suchen heute selten den Multichampion, sondern eher den gesunden Kumpel Kuvasz.

Vielen Dank, dass Sie mir so geduldig zugehört haben.

MEOE Hungária Kuvasz Klub –

Rátót, 2010. október 4., szakmai nap

„Hogyan néz ki a kuvasztenyésztés jövője Magyarországon és más országokban?“

Ezzel a témával kapcsolatban Juhász József, a Hungária Kuvasz Klub elnöke hívott meg 2010. október 4-ére a rátóti Széll Kálmán kastélyban megrendezett szakmai napra magyarországi, oroszországi, holland és németországi előadókat és üdvözölte a számos magyar és külföldi tenyésztőt és kuvaszkedvelőt.

Külön köszönetet szeretnék mondani kedves barátnőmnek, Krebs Andreának, aki született magyar és immár 3 éve büszke tulajdonosa egy kuvasz szukának, számomra tökéletes példája a kuvasz és család szimbiózisára, és felajánlotta, hogy a nap összes előadását tolmácsolja.

Előző este Puskás Ferenc számolt be a „Kuvaszok és nagyragadozók“ programról és ismertette a fejleményeket és a nehézségeket.

A klub elnöke bevezetőjében rövid áttekintést adott a magyarországi tenyésztés aktuális helyzetéről. Átívelt a kuvasz fejlődéstörténetétől a magyarországi kuvasztenyésztés kezdetein át egészen a mai helyzetig, majd megfogalmazta a Hungária Kuvasz Klub céljait: a fajta jobb bemutatása kiállításokon (pl. a szőrzet tisztítása és jobb ringtréning; a tenyésztés szigorúan csak a standardnak megfelelő és szilárd idegrendszerű kutyákkal (a fiatal kuvasz kanommal jómagam is részt vehettem a tenyészszemle keretében tartott alaptermészet vizsgálaton) és az egészség javítása.

Ezek után a kuvasz adatbázis felépítéséről számolt be és arra bátorította tenyésztő társait, hogy továbbítsák adataikat Drágossy Zsoltnak.

Sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a kölykök törzskönyvezési száma az utóbbi években visszaesett. Olyan irányzatokat is meg lehet figyelni, hogy a kuvaszt kiszorítják más olyan fajták, melyekben még több természetes „vadság” van, mint például a közép-ázsiai juhászkutya és a kaukázusi. Ezen fajtákon belül vannak olyan tenyésztők, akik sajnos sikerrel valódi hecckampányt folytatnak a kuvasz és a komondor ellen, mert már sok magyar ház udvaráról és kertjéből eltűntek a magyar fajták. Ezenkívül a kuvasz családi kutyaként még mindig rossz hírben áll, közösen kellene elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne javítani a kialakított képen.

Moszkvából Jekatyerina Csernuckaja volt jelen a Shermemory, Szergej Ivanov pedig a Royal Dogs Club kennelből. Bemutatták a 2 kennelt és kb. 80 oroszországi kuvaszt magába ölelő 2005-ben alapított Oroszországi Nemzeti Kuvasz Kennelen belüli munkájukat. Évente kétszer genetikusok, kutyakiképzők, táplálkozáskutatók és állatorvosok részvételével rendeznek konferenciákat, kezdettől fogva angol nyelven is elérhető a honlapjuk és évente jelenik meg  a „Kuvasz Oroszországban“ című kiadványuk. A Mezőgazdasági Akadémiával együttműködve számos kutatási munkát folytattak, pl. tanulmányozták a táplálkozásnak a növekedésre és a szuka és kan kölykök fejlődésére gyakorolt különböző hatásait. 2006 óta rendszeresen gyűjtenek adatokat a g-PRA-hoz és idén az alaptermészet-vizsgálatot is bevezették.

Szergej Ivanov abban látja annak okát, hogy még nincsenek tenyésztési előírásaik, hogy maga a HKK Magyarországon, a fajtagazda országban még sem tette még kötelezővé az egészségügyi szűréseket, pl. a csípődiszplázia és a g-PRA  szűrését tenyészetbe bevont egyedeknél. Azt is hangsúlyozta, hogy még az orosz tenyésztési szervezetben sincsenek tenyésztési előírások. Kiemelte még, hogy Oroszországban szilárdan meg voltak győződve arról, hogy a kuvasz ősien egészséges, a betegségeknek ellenálló fajta. Sajnos hamarosan kiderült, hogy sok Magyarországról behozott tenyészállat nem volt g-PRA-mentes.

Klubja felismerte azt a fenyegető veszélyt, hogy mit jelent a g-PRA-hordozó állatok egymás közötti pároztatása és elhatározta, hogy valamennyi tenyészegyed számára kötelezővé teszi a g-PRA tesztet. Ennek sikere már a második generációban tapasztalható.

Engem különösen az a végtelen odaadás nyűgözött le, mellyel ez a két tenyésztő harcol a kuvasz egészségének megőrzéséért.

Ezt követően Pischoff Ferenc, a „Bátor Kuvasz Kennel“ tenyésztője, valamint nemzetközi munkabíró mutatta be egy videófilmen keresztül kutyaiskoláját, melyben már több mint 10 éve kifejezetten magyar pásztorkutyákra szakosodva dolgozik. Képzése lényege, hogy játékosan és örömmel, pozitív megerősítéssel közelítsen a gyakorlatokhoz. Két szukájával, Lizával és Jázminnal rendszeresen látogat iskolákat és óvodákat, egyrészt, hogy a gyerekeknek megtanítsa, hogy hogyan kell viselkedni a kutyákkal, másrészt, hogy családi kutya oldaláról mutassa be a kuvaszt.

Magával ragadott az a lelkesedés, mellyel a fajta kiváló munkaképességét és végtelen inteligenciáját mutatta be. Kutyái és munkája csodálatos kuvaszaink a legjobb cégére.

Dick Koster, a Holland Kuvasz Klub (KVN) elnöke az ebédszünet után mutatta be a hollandiai kuvasztenyésztést. Ő is a törzskönyves kutyák rossz híréről számolt be, mely a 70-es és 80-as években előfordult kutyatámadásokra, fekete tenyésztőkre és az állatvédelmi szervezetek által gyakorolt kritikára vezethető vissza. A KVN az alapítása óta eltelt 30 évben a helyzet jelentős javulását tudta elérni. Főként az egészség (a cochleáris süketség, csípődiszplázia, OCD, juv. katarakt, azaz szürke hályog és g-PRA leküzdésére), a típus („német“ típus a  „magyar“ típussal szemben) és az alaptermészet (a felelősségtudatos tenyésztők által a kölykök szoktatása és szocializálása, valamint a gazdik gondos kiválasztása) javítására összpontosítottak. 1998-ban megváltozott a klub tenyésztési munkához való hozzáállása, mivel sok tapasztalt tenyésztő elégedetlen volt a klub gyámolításával. Ma a klub inkább tájékoztató tanácsadónak tekinti magát. Ennek pozitív konzekvenciája a tenyésztők teljes saját felelőssége, mely azonban a szavatosságot is magába foglalja. Nincsen klubon kívüli tenyésztő. Hátrányos hatása az, hogy a hiányzó ellenőrzések révén visszaélést tesz lehetővé, melyet azonban az intenzív tanácsadással és tájékoztatással kompenzálnak (fedezőkanokat tartalmazó CD-vel, internetes szolgáltatással). Dick Koster 1985 óta rendszerezetten gyűjtötte össze immár 40.600 kuvasz adatait, melyek nemcsak Hollandiából, hanem Svédországból, Németországból, Belgiumból, Franciaországból, Ausztriából, Svájcból, Magyarországról, Argentínából és az USA-ból származnak. Az adatok felvételénél külön figyelmet fordított arra, hogy csak objektíven biztosított adatokat (pl. csak független szakértő által kiértékelt röntgenképeket, stb.) használjon fel.

Ezután bemutatta a program sokszínű válogatási és szűrési opcióit, és nem először fordultak hozzá olyan kéréssel, hogy ezeket az adatokat más kluboknak is rendelkezésre bocsássa.

Kíváncsi vagyok, hogy a paradigmaváltás a KVN-nél továbbra is pozitív hatással lesz-e a kuvaszok egészségének megőrzésében.

Soós Attila, magyarországi tenyésztő és küllembíró előadásában még egyszer részletesen taglalta a kuvasz fejlődéstörténetét, különös hangsúlyt fektetve a kuvaszra jellemző alaptermészet kialakulásában szerepet játszó akkori életkörülmények hatására. FCI küllembíróként azt kívánja, hogy a tenyésztők ne helyezzék előtérbe a kiállítási eredményeket és a küllemért kapott címeket az egészségügyi eredmények és alaptermészet-vizsgák rovására.

Ennél a résznél szerettem volna, ha több idő állt volna rendelkezésre az intenzívebb gondolatcserére.

Végezetül az én előadásom került sorra. Krebs Andrea már lefordította magyarra, így mivel német és holland tenyésztőtársaim már hazafele vették az irányt, csak fel kellett olvasnia. Az ezáltal nyert időt ezután érdekes vitára fordíthattuk.

Ennek során meglepődve értesültek arról magyar tenyésztőtársaim, hogy milyen sok tenyésztési előírást és feltételt kell teljesíteniük a KfUH-ban lévő német tenyésztőknek. Kezdve a kennel személyes átvételétől a megfelelő szakmai tudás igazolásával, a helyi adottságok kötelező legkisebb követelményein keresztül egészen az átfogó, kötelezően előírt egészségügyi szűrésekig és az ebből adódó, tenyészthetőségi vizsgálatra vonatkozó következményekig, az almok állatorvosi és tenyészellenőri vizsgálatáig egészen az utódok kiértékeléséig.

Egyik-másik hallgató csodálkozva hallgatta, hogy a KfUH-ban azért is vagyunk kénytelenek ilyen rendelkezéseket hozni, mert olyan törvények, mint az Állatvédelmi törvény vagy a „vásárlási jog” kényszerít minket rá.

Különösen fontos volt számomra, hogy tisztázzam az összefüggést szigorú tenyésztési előírásaink és csodálatos kuvaszaink valóban hatékony egészségmegőrzése között. A 20 éve bevezetett alaptermészet-vizsgálatnak, vagy a 10 évvel ezelőtt bevezetett OCD röntgennek és nem utolsósorban a kötelezővé tett g-PRA szűrésnek köszönhetően klubunk sikeresen reagált az aktuálisan fellépő problémákra, melyeket főtenyészellenőrünk által rendelkezésre bocsátott megfelelő egészségügyi adatokkal igazolni is tudtam. Míg Hollandiában és Magyarországon folyamatosan csökken a törzskönyvezett kölykök száma, Németországban két éve újra fokozatosan nő a számuk. Ennek oka bizonyára abban is rejlik, hogy nálunk megéri egészséges kutyákat tenyészteni, hiszen egyre több kisgyerekes család lelkesedik kuvaszaink egyedülálló természetéért. Ők azonban nem a potenciális többszörös championt keresik, hanem inkább az egészséges, szilárd jellemű barátot, akit a felelősségtudatos tenyésztő a legkiválóbb szoktatással és szocializálással optimálisan készít fel feladatára családi őrzőkutyaként.

És ebben rejlik – nemcsak számomra – a kuvasztenyésztés jövője.

Hildegard Meyer  (a KfUH e.V. tenyészellenőre)

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

MEOE Hungária Kuvasz Klub – Rátót szakmai nap 2010. okt. 4.

–

Tisztelt Hungária Kuvasz Klub elnökség,

kedves magyar tenyésztőtársak és tenyésztő barátok, kedves kuvaszkedvelők!

Nagyon örültem, hogy meghívtak a mai szakmai napra és nagy megtisztelést jelent számomra, hogy a KfUH e.V. (Németországi Magyar Pásztorkutya Klub) képviselőjeként rövid áttekintést nyújtsak a kuvasz tenyésztés mai helyzetéről.

Először is engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam. Már több mint 15 éve vagyok a KfUH e.V. tiszteletbeli tenyészellenőre. A tenyészellenőr feladataihoz az új kennelek ellenőrzése mellett mindenekelőtt az almok átvétele, az utódok ellenőrzése és a tenyészthetőségi ellenőrzés elvégzése tartozik.

A KfUH e.V. a legrégebbi tenyészkönyvet vezető klub és már több mint 88 éve foglalkozik a magyar fajták közül a kuvasz, komondor, puli, pumi és mudi tenyészetek támogatásával. Később jött még hozzá a francia pireneusi pásztor és az olasz bergamaszk. A klub 9 tartományi csoportra van felosztva, valamennyi tartományi csoportot egy tartományi csoportvezető, annak helyettese, egy pénztáros és több tenyészellenőr segíti. Az elnökség és a tenyészkönyvet vezető poszt mellett tenyészbizottság, tudományos tenyésztési tanács és állatvédelmi felelős ügyel csodálatos kutyáink egészségének megőrzésére.

A német fajtakutyák klubjainak összefogó szervezete a VDH (mint Magyarországon a MEOE) szabja meg a csatlakozott kluboknak a kötelező betartandó követelményeket, melyet a fajtiszta kutyák tenyésztésével szemben támasztanak. Ezek az állatvédelmi törvény jogi rendelkezéseit veszik elsőként figyelembe.

A német állatvédelmi törvény – leegyszerűsítve fogalmazva – megtiltja a beteg, tehát akár genetikailag beteg állatokkal történő tenyésztést.

A KfUH e.V. tenyésztési szabályzatában ezért nemcsak a VDH legkisebb kötelezően betartandó követelményeit valósította meg, hanem a német tenyészklubok egyik úttörőjének is tekinthető. Már 1980 óta tudományos bizottság kíséri a tenyésztést, mely az új kutatási eredményeket arra vonatkozóan elemzi, hogy megvalósíthatóak-e és a tenyésztési szabályzatot az új követelményekhez igazítva állandóan módosítja.

–         Így például már 10 évvel ezelőtt, amikor rendszeresen OCD lépett fel, a kötelező röntgenvizsgálatot a tenyésztésbe bevonni kívánt kuvaszok részére kiterjesztették az OCD-re is.

–         Egy másik jó példa a tenyészszemle magatartási tesztje, melyet már 20 éve végzünk. Amikor 10 évvel ezelőtt egy hamburgi rémes kutyaharapásos baleset során egy pitbull halálosan megsebesített egy gyereket, és több másik fajta mellett a kuvasz is felkerült az ún. harci kutyák közé, mely szigorított tartási előírásokat vont maga után, a KfUH 10 éves magatartás teszteket tartalmazó dokumentációjának köszönhetően megmentette a kuvaszt, hogy a többi listás fajta sorsára jusson.

–         Amikor néhány éve elfogadták a DKR-t, a KfUH-ban lévő tenyésztőknek ismét nagy előnyt jelentett a klub szigorú tenyésztési szabályzata, mely már évtizedek óta a fajta egészségének megőrzését tűzte ki legfontosabb célul.

A német adásvételi jog – leegyszerűsítve fogalmazva – kötelezi egy dolog gyártóját, – és a kutyákat sajnos jogilag még mindig tárgyként kezelik – hogy két évig szavatolja az áru kifogástalan minőségét.

A tenyésztőnek tehát 2 éves garanciát kell vállalnia a nála született kölykök egészségéért.

Ha az első 2 évben azonban olyan megbetegedések lépnek fel, mint pl. OCD vagy súlyos csípődiszplázia, vagy akár g-PRA következtében a kutya netalántán elveszíti a látását, és a tenyésztő nem tudja bebizonyítani, hogy az állatvédelmi törvény értelmében mindent megtett azért, hogy elkerülje ezeket a megbetegedéseket, akkor jóvátételre, vagy jelentős összegű kártérítésre lehet kötelezni.

A KfUH tenyésztési szabályzata tehát nemcsak csodálatos fajtái egészségét védi, hanem az egyes tenyésztőket is.

Nem szeretném Önöknek az egész tenyésztési szabályzatot részletesen bemutatni, hanem csak a legfontosabb pontokat szeretném összefoglalni.

Valamennyi kuvaszt a tenyészszemle előtt nemcsak csípődiszpláziára, hanem OCD-re is meg kell röntgenezni.

A röntgenfelvételeket független szakértő értékeli ki.

Csak az OCD-mentes és HD A1 – C csípővizsgálattal rendelkező kutyákat engedélyezik bevonni a tenyésztésbe.

Sajnos ez az előírás csak a kutyák azon kis csoportjára vonatkozik, akiket be szeretnének vonni a tenyésztésbe. Sokkal jobb lenne, ha valamennyi kutya röntgeneredménye meglenne.

Ehhez még engedjenek meg pár számadatot:

2005-től 2010 derekáig 311 kuvaszkölyök került be a KfUH tenyészkönyvébe. Eddig 90 kutyát röntgeneztek meg, 14%-ukat közepes vagy súlyos diszpláziával értékelték ki, 8%-uknál pedig OCD-t állapítottak meg.

Nem éppen kielégítő eredmény, hogy a tenyészkönyvbe bejegyzett kölykök csupán 30%-át szűrték meg. De az is lehet, hogy belátható időn belül feleslegessé válik a röntgen, ha a génkutatás a kutyatenyésztésben is egyre több lehetőségre nyit kaput.

Az a tény is alátámasztja jelentőségét, hogy csupán az Európai Unió az elkövetkező 4 évre 12 millió eurót bocsátott a génkutatás rendelkezésére.

Így a hannoveri Állatorvosi Főiskola már a németjuhásznál talált a diszpláziáért felelős géneket.

A KfUH ebben a témában is azonnal reagált, és elhatározta, hogy ezeket az új lehetőségeket többek között a kuvasznál is kihasználja.

Ehhez a tenyésztésbe vont valamennyi kutyától és valamennyi alom valamennyi kölykéből vérmintát vesznek és fagyasztva tárolják. Ily módon olyan adatbázist akarnak felépíteni, melynek anyagához később hozzá lehet férni.

Talán nem is annyira a távoli jövőben felválthatja a génteszt a röntgent, és az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot, hogy a környezeti hatások milyen összefüggésben vannak a diszplázia kialakulásával.

A g-PRA génteszt segítségével a kuvasztenyésztést már egy nagy kockázati tényezőtől szabadítottuk meg. A klub egyből élt a lehetőséggel és tenyésztőit 2 éve kötelezi arra, hogy tenyészállataikat g-PRA-ra szűrjék. Ez a külföldi fedezőkanokra is vonatkozik, ha a KfUH-tól valamelyik tenyésztő a szukáját nála szeretné befedeztetni.

A VDH, (hasonló a magyarországi MEOE-vel) a g-PRA problémájával kapcsolatban megállapította, hogy a g-PRA jegyeit hordozó kutya a német állatvédelmi törvény értelmében meg van betegedve, és így nem vonható be a tenyésztésbe.

A KfUH tenyésztési szabályzata ennek értelmében csak genetikailag mentes állatok pároztatását ill. hordozó és mentes pároztatását engedélyezi. A g-PRA hordozót például nem szabad hordozóval pároztatni, mert az utódok egy része minden bizonnyal beteg lesz. Semmilyen szerepet nem játszik eközben az, hogy a megbetegedés melyik életszakaszban jelentkezik. Voltak olyan  g-PRA megbetegedések, ahol a kutyák már 2-3 évesen megvakultak.

Ennek a szigorú szabályzásnak a sikere már most nyilvánvaló.  Bár a génteszt kötelező tételének bevezetésekor még sokan attól tartottak, hogy drasztikusan fog csökkenni a tenyésztési kedv, épp ellenkezőleg, a 2007-2009-es alomszámok azt mutatják, hogy 100%-os volt a növekedés, és hogy a KfUH tenyészőinek megéri egészséges kutyákat tenyészteni.

Itt szeretnék még röviden beszámolni személyes tapasztalatomról.

Egyre több gyerekes családot vonz magához a kuvasz jelleme. Azonban nincsen annál borzasztóbb számukra, ha az új családtagnak számító házi kedvenc, akit már kölyök kora óta ismernek és a szívükbe zárták, hirtelen megbetegedik. És ha az állatorvos még hozzáteszi, hogy ez elkerülhető lett volna, ha a tenyésztő megszűrette  volna a szülőket a párosítás előtt, akkor egy egész világ omlik össze számukra. Klubunk célja az, hogy ezeket a negatív tapasztalatokat elkerüljük.

A világháló világában egyre jobban összefonódik a világ. Ez a kutyatenyésztésnek is hasznot hajt. Egyre több tenyésztő mutatja be honlapján kutyáik csodálatos képeit és kiállítási eredményeiket és beszámolnak a tervezett párosításokról, ill. megszületett almokról. Én a magam részéről azt kívánnám, hogy bátrabban dokumentálják az egészségi eredményeket is, hiszen a felelősségtudatos kutyavásárlók ma már kevésbé a többszörös győztes kutyákat, hanem egy egészséges négylábú társat keresnek a kuvaszban.

Köszönöm szíves figyelmüket!